it's all over now

a tehetséges, és okos emberek mindig tudják, hogy mikor van kész egy mű, vagy mikor mit kell abbahagyni. szerintem én nem tudtam, de ez most már lényegtelen, az egy ideje érő gondolat beérett, és a banánhalnak vagy egy időre, vagy örökre vége. már rég nem arra használtam a blogot, amire azt gondolom, hogy használni kellene - kiüresedett az egész.

azt hiszem a következő időkben semmi szükségem nem lesz arra, hogy blogoljak. azért írtam, hogy lehet, hogy csak egy időre van vége a blognak, mert lehet, hogy majd újra úgy érzem, hogy szükségem van rá. de most tudom, hogy nincs.

jó volt veletek, sziasztok.

Elhunyt El Kazovszkij.

hiányoznak

Friedrich Nietzsche: A törvények ellen

Mától nyakamba szőrzsinórra
akasztva ott lóg majd az óra:
mától a csillag és a nap,
árnyék s kakasszó elmarad,
süket lesz s néma, azelőtt
ami jelezte az időt -
a természet nem szól, ahol
törvény és óra tiktakol.

nem

magam

itt

május 29-e óta szar sincsen
kispáltól hallgatom az utolsó aktust
ma ne legyen eső
veréb az erkélyen
lekvár az asztalon
óra a padlón - én nem hordok órát
szarok rá hogy van ezen kívül is egy csomó minden
a dóri fel sem hívott hogy utcazenéljünk, erről ennyit

itt az ideje komolyan venni az életet!
vigyetek a bolondokházába!
vigyetek a börtönbe!
vigyetek egy gumiszobába!
vigyetek Szibériába!
vigyetek egy lakatlan szigetre!

ti meg mindent elhisztek amit a blogon írnak az emberek.
azt is elhinnétek, ha azt írnám, hogy náci vagyok.
én senkinek semmit nem hiszek el.
mindenki fütyül bazmeg és hazudik.

(igazán nem kellene ilyenkor bejegyzéseket írnom...)

most dolgozzon a lelkem

lálálá....

valaki írjon már ide helyettem valamit, egy, alig bírok idejutni, délben kelek, háromkor már irány város, kettő, nem tudok írni semmit. az utcazenéről majd itt. tudjátok mit, találjatok ki magatoknak egy bejegyzést, tőlem. várjatok, segítek:
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________
__________________________________________________________________.

ja, egyébként megcáfoltam a tudományt. fiziológiailag természetellenes dolgokra vagyok képes. király.

6 Miles Davis

amorf csillagok

ezt én csináltam. egyes egyedül. ez a 400. bejegyzés, úgyhogy
gondoltam valami szépet kaptok. és az amorf csillagok szépek.

a szentimentális

szeretem
ha keresem
utálom
ha látom

új kedvenc

együttesünk pedig a stereo total nevű német banda, akiknek zenéjük leírásuk szerint így néz ki:
40% Yéyétronic, 20% R'n'R, 10% Punkrock, 3% electronic effects, 4% French 60ies beat, 7% genious dilettantism, 1,5% Cosmonaute, 10% really old synthesizers, 10% 8-bit Amiga-sampling, 10% transistor amplifier, 1% really expansive and advanced instruments, a minimalist production, meaning a home- made- trash- garage- sound crossed with underground, authentic as well as amateurish, ironic as well as effective, pop as well as political.
ennivalóak.

József Attila: Szólt az ember

Volt az ember. Járt, megállt, szétnézett,
Aztán azt mondta: Körtefa vagyok.
S gyökere lett a föld, dereka a magasság,
Lombja az ég
És körtét ettek a bogarak,
A madarak, az éhes csillagok.

Akkor tovább ment. Járt, megállt, szétnézett,
Aztán azt mondta: Szén és vas vagyok.
És csörömpölő acélműhelyekben
Tűzre dobta a nagy hegyeket,
Hogy a halállal és az új időkkel
Száguldják meg a versenyt dübörögve
Szédítő, karcsú expresszvonatok.

Szólt az ember, szólt, megállt és elment
S csak azt nem mondta, hogy ember vagyok.

Friedrich Nietzsche: Csillag-erkölcs

Kit rendelt csillag-pálya vár,
mit neked, csillag, a homály?

Zúgj át üdvözülten a mán!
Nézz túl idegen nyomorán!

Fény hazád a nagymesszi ég;
ne tűrd meg a részvét bünét!

Parancsod csak egy: tiszta légy!

és akkor

a lakótelepen, az egyik betontömeg oldalán, a nemrég egy lakópark, és egy nagy bevásárlóközpont mellett épült lidl áruházzal szemben, a szobában alvó embertől fél méterre mit kell látnia az erre tévedő szerencséseknek: a barátok köztből jól ismert világsztár, tóni(vagy ki), albumot adott ki. amin máté péter és jimmy dalokat énekel - csak azért nem sajátokat, mert úgy gondolták, hogy egyelőre ezzel biztosabb a siker; igazi művész, hiába. pár hónappal ezelőtt dósa matyi helyén kasza tibor virított - úgy látszik, ez egy ilyen hely -, akivel matyi duettet is énekelt. az internetre is feldobta a cuccot, és szinte az összes netes portálon csak dícsérik. én nem értek ehhez, de egyszerűen nem lehet komolyan venni, az embernek folyamatosan csak az jár az eszébe, hogy ez a srác milyen átkozottul gagyi dialógusokat szokott lenyomni a békában, és amikor a kamera ráközelít az arcára(drámai zene a háttérben), és vége a résznek, és több millió magyar remegve várja a holnap estét, hogy úristen, akkor most...de aztán kiderül, hogy nem nem, és mennek tovább a műanyag beszélgetések. de ki tudja, még az is lehet, hogy jó hangja van(haha), ha már ennyi ember ezt mondja/írja - pl. itt is(bár ebben a legjobb rész a jobb alul lévő "Ne lopj!"-os kép. hogy ez hogy jön ide azt nem tudom, ehhez lehet, hogy valami háttértudás kell a sorozatról-vagy esetleg matyinak egy fricska, hogy ne lopjon dalszövegeket...)
akárhogy is, kár, hogy ilyen, és ehhez hasonló plaktátokat kell nézegetnem, minden egyes alkalommal, amikor hazafelé jövök. kár, hogy mindenki "írhat könyvet", hogy mindenki "énekelhet", hogy mindenki rendezhet kiállítást a "képeiből", és kár, hogy dósa matyi több millió emberrel egyetemben azt hiszi magáról, hogy amit csinál az jó, pedig nem. mert szar.

jujj

bár a hindu pszichológia szerint az az első bűn, ha valamit nem önmagáért csinálsz, és persze jó lenne minél több ilyet csinálnia a nyugati embernek (is, nektek is, nekem is), emellett nem szabad elfelejteni a szenvedést is, az is kell. úgyhogy beálltam a világ kereskedelmét, és a fogyasztói társadalom kényelmét előremozdító munkásnak, és barackot szedtem, de a mai napot még egyszer nem csinálnám végig-annak ellenére, hogy fizikailag pont olyan fáradt vagyok, mint mikor felkeltem-, mert a körülöttem lévő emberek a tudtukun kívül módszeresen széjjelbaszták az agyamat, darabokban hever, kinn a fák alatt, emészthetetlenek voltak számomra: diszkótuctuc zene, fülbevaló, szőkített haj, bazmeg, kurva anyád, keménykedés, hőbölgés, stb., ami engem nem zavar, csak ne kelljen velük 8 órát együtt tölteni. a csúcspont az volt, amikor a 15 éves srác mondta, hogy ő nem nézi a győzikét, mire a harmincasait taposó nő, hát, te miért nem nézed a győzikét? ez kábé olyan kérdés, hogy, te miért nem vagy sokkal ostobább? na, egyébként én igazán nem várok el sokat az emberektől, de ez azért durva volt, bazmeg.

:)

tegap odáig

jutottunk, hogy még nekem is cikkem jelenhetett meg a Veszprém Megyei Naplóban. azért lehetett volna rosszabb is, mert egy olyan embert akartak elküldeni, aki még életében nem hallott a Kaukázusról. én meg az újságírásról, de olvastam már ennél szarabb cikkeket is, a Naplóban is. ha valaki esetleg látta volna az újságban, a címhez semmi közöm - a cím úgy hangzik: Kaukázusi kefír, yee!...
a többi viszont az enyém, ami így hangzik:

"A Kaukázus frontemberével, Kardos-Horváth Jánossal beszélgettünk, kizárólag komoly és „k” betűs témákról, mint a kultúra, környezettudatosság, vagy a közlekedés.

A mai világunkat érintő kérdések közül az első az együttes honlapjáról ingyen letölthető számok kapcsán jött szóba, aminek a mondanivalója az, hogy a kultúra az emberek számára elérhető dolgok listáján minél előrébb legyen – mindezt lehetőleg anyagi függőség nélkül. Más területeken is változásokat sürgetnek, a környezet megmentésének céljából a nejlonzacskók, vagy az autók számának csökkentése a kiemelt szempont – utóbbit akár a benzin, akár a kocsik árának drasztikus növelésével. Ezzel együtt az autósok számára egy megfelelő közlekedésszisztéma kiépítése is fontos lenne – különösen a fővárosban -, Veszprémet ebben a tekintetben még élhetőnek látja az énekes. (Városunk egyik színházáról is szokott hallani, az Indul a bakterház bemutatójáról konkrétan azt, hogy „tök ciki” volt.) A kényelem az utakon kívül is lényeges, a multinacionális cégek ugyanis az embereknek erre a vágyára épültek rá, Kardos szerint azonban ez elég hálátlan, és rövid távú kényelmet biztosít nekünk. A koncert ellenben hosszú távúra, közel két órásra sikeredett. A Kaukázusra nem jellemző az olyan egyedi zenei világ, mint amilyen a Quimbyé, vagy a Kispálé, viszont a szövegeikről, témáikról nagyon is jól felismerhetőek. Ti is meghallgathatjátok az összes számukat a www.kaukazus.hu honlapon."

Pablo!

genial!
a kiállítás megnézése kötelező jellegű...