Ma lélektan órán végig Freudról, meg a tudattalanról volt szó, és arról, ami mindent irányít(Freud elgondolása szerint), a szexualitásról. Érdeklődve hallgattam, hogy a gyerekeknél melyik az anális és az orális, vagy a fallikus korszak.
A nem is oly rég kedvencnek betett Babits vers jutott az eszembe:
Gyermek kivánnék lenni, tiszta gyermek
kit nem zavarnak semmi bús szerelmek
s amilyen talán nem valék soha.
Na puff neki, illúziók, puszta illúziók...
Ami engem egyébként az egész szexualitás témakörében(meg a szerelemben, na igen újra ez az idegesítő téma) a legjobban zavar az a birtoklási vágy. Miért van az, hogy képtelen vagyok kikapcsolni ezt az idegesítő dolgot? Persze a fő kérdés hogy van-e szerelem(vagy csupán szex) birtoklási vágy nélkül...(Rambci, aki el fogja olvasni ezt a bejegyzést, gyanítom ezután az ostoba mondat után, elég erősen óhajtana képentörölni). Meg akarom valósítani, hogy a szerelmeim birtoklási vágytól mentesek legyenek. Csak hogyan, hogyan, hogyan...? Ezen még gondolkozni fogok és írok még majd erről talán.
De most másról szerettem volna írni, kedves tanárunk szerint (illetve Freud nyomán mondta mindezt) minden cselekvést a pénisz(szexuális vágy) indukál, a nők cselekvéseit is(csak ami őket mozgatja az a péniszirigység).
A sors furcsa fintoraként egy általam nemrég olvasott, és izgalmasnak tartott regényből tegnap felolvastam egy idézetet Csabinak(hőslelkű szobatársamnak), ami szerintem teljesen témába vág. A szerző Coetzee, 2003 Nobel-díjasa, imádtam ezt a pár sort.
A nem is oly rég kedvencnek betett Babits vers jutott az eszembe:
Gyermek kivánnék lenni, tiszta gyermek
kit nem zavarnak semmi bús szerelmek
s amilyen talán nem valék soha.
Na puff neki, illúziók, puszta illúziók...
Ami engem egyébként az egész szexualitás témakörében(meg a szerelemben, na igen újra ez az idegesítő téma) a legjobban zavar az a birtoklási vágy. Miért van az, hogy képtelen vagyok kikapcsolni ezt az idegesítő dolgot? Persze a fő kérdés hogy van-e szerelem(vagy csupán szex) birtoklási vágy nélkül...(Rambci, aki el fogja olvasni ezt a bejegyzést, gyanítom ezután az ostoba mondat után, elég erősen óhajtana képentörölni). Meg akarom valósítani, hogy a szerelmeim birtoklási vágytól mentesek legyenek. Csak hogyan, hogyan, hogyan...? Ezen még gondolkozni fogok és írok még majd erről talán.

De most másról szerettem volna írni, kedves tanárunk szerint (illetve Freud nyomán mondta mindezt) minden cselekvést a pénisz(szexuális vágy) indukál, a nők cselekvéseit is(csak ami őket mozgatja az a péniszirigység).
A sors furcsa fintoraként egy általam nemrég olvasott, és izgalmasnak tartott regényből tegnap felolvastam egy idézetet Csabinak(hőslelkű szobatársamnak), ami szerintem teljesen témába vág. A szerző Coetzee, 2003 Nobel-díjasa, imádtam ezt a pár sort.
"Sokszor azt sem értettem, hogy lehet, hogy egyik testrészem a maga megmagyarázhatatlan hevületeivel és hamis reményeivel, a vágy egyetlen forrásaként uralja a többit. Néha úgy tűnt, mintha nemi szervem teljesen különálló életet élne, ostoba állatként, mely parazita módon élősködik a testemen, önkényes étvágytól függően megduzzad és leapad, de karmaival húsomba kapaszkodik, nem szabadulhatok tőle. Miért kell, hogy egyik nőtől a másikhoz hordjalak, kérdezem: csupán azért, mert lábak nélkül születtél? Vajon mindegy lenne neked, ha kutyához vagy macskához nőttél volna, nem hozzám?"
De van különbségtétel, mert van, de hol van?
(ám ha most azt mondanám, hogy a szerelem érzésében[amely civilizáló hatású, mint tudjuk], akkor csak még jobban magamra haragítanám Rambcit...)
(ám ha most azt mondanám, hogy a szerelem érzésében[amely civilizáló hatású, mint tudjuk], akkor csak még jobban magamra haragítanám Rambcit...)
25 megjegyzés:
a civilizáció áll a dolgok hátterében :) ugye nyilván nem mész oda ahhoz, akihez vezet, mert nem illik... meg kell járni bizonyos illedelmességi köröket, sőt, akár még szerelmesnek is lehet lenni...
(olvasgatom egy ideje a blogot és tetszik, csak nem szoktam merni megszólalni :) )
Szóval jól sejtettem.:)
A szexuális vágy mindig és mindig megelőzi a szerelmet. Hát persze. Valóban... Vagy nem?... Talán mégsem? Nem tudom...
Tényleg fogalmam sincs...
(örülök neki, hogy tetszik; nagyon szívesen és örömmel fogadjuk minden megszólalásod, merj bátran!:))
Megnéztem a blogod:)
sőt, betettem kedvencnek;)
Azt nem tudom, hogy feltétlenül a szexuális vágy-e, de ha valaki legalább nem _tetszik_, akkor biztosan nem mész oda hozzá beszélgetni :)
(normális esetben persze, mert ugye a sok interneten kialakult kapcsolatnak épp az a jellemzője, hogy először nagyon sokat beszélgetsz és megszereted és szerelmes leszel és találkoztok)
és én is kiraktalak a kedvencekhez ^^
"szexuális vágy mindig és mindig megelőzi a szerelmet."
esetfüggő, hol ez van előbb, hol az, szerintem.
ajjajj
igazad van Mafia, persze.
de talán Balázsnak is igaza van abban, hogy esetfüggő.
de leginkább Levivel értek egyet...
a szexuális vágy nem mindig előzi meg a szerelmet. Van, hogy a szerelem van előbb. Bár ilyennel hölgyek esetében még nem találkoztam, de biztosan létezik, mert sokat emlegetik.
a birtoklási vágy meg a szerelem az majdnem csak egy és ugyanaz, ha egy lány, vagy fiú azt mondja a kedvesének, hogy "te birtokolni akarsz engem!" Az olyan, mintha azt mondaná, "Te meg akarsz engem dugni!" Hát naná.
Vagy egy kevésbé szélsőséges példa, "Te idealizáltál engem" Hát naná.
nagyonnagyon szentimentális hülyeként sem lehetséges, hogy birtoklási vágy nélkül legyél szerelmes, hm?
Nem az a kérdés, hogy van-e vagy nincs birtoklási vágy és hogy mikor, hanem hogy ebből miért csináltok problémát. Van és kész! Evolúciós maradvány, mint az agresszivitás. El kell fogadni, hogy van, mást nem lehet tenni.
Legalábbis szerintem!
sajnos most még képtelen vagyok erre. már a birtoklási vágyat minimaliztálni. kizárni nem lehet. ez biztos. azt hiszem a birtoklási vágy kizárása nélkül nincs szerelem.
azért problémázunk mert szentimentális hülyék vagyunk(és én büszke vagyok rá, az a gáz)...
az önzés.
a birtoklási vágy önzés, ha a birtoklási vágyad kielégítetlen üresség lesz benned, szegénység. mentális szegénység. talán ezért kell is.
de igazad van.
felesleges rajta prolémázni.
(de én nagyonnagyon szentimentális hülyeként birtoklási vágy mentesen akarok szerelmesnek lenni:))
ebből a kommentből is leszűrhető, hogy mennyire bizonytalan vagyok a véleményemben, a vágyaimban...
néha olyan hülyék vagytok!
ha nem lennék fáradt még bele is kötnék mindannyiotokba! bíz!
Gyenge a gyerekek korszakainak szakmai megnevezésével viccelni. Úgy gondolom.
Egyébként birtokba venni és adni? Akkor kereskedünk? Ez szentimentalizmus?
Birtoklási vágy nélkül szerelmesnek lenni??? Az miért jó???
Nem értem!!!
Ha szeretsz valakit nem érzed, hogy mennyire jó, ha csak a tiéd és nem jó, ha tudod, hogy egymáshoz tartoztok? Hogy csak egymásnak éltek???
A birtoklási vágy szerintem nem feltétlenül korlátoz és ha igen akkor sem rossz értelemben.
a birtoklás nem feltétlenül függ össze a kereskedelemmel, ha fogod és elveszed az még nem kereskedelem. Általában nem kereskedsz az életeddel sem, pedig azt is birtoklod(de abba most felesleges lenne belemenni, hogy te birtoklod-e).
a szentimentalizmusunk ott jelenik meg, amikor az emberi önzőség ellen próbálunk hadakozni, persze teljesen feleslegesen.
szerintem ezzel lehet viccelni kedves Bazsi, nem értem miért ne lehtne?
más kérdés, hogy itt nem humorizálásból írtam le, csak mint érdekességet. ha kiérződik valami irónia az nem szándékos, vagy nem tudatos.
abban igazad van, hogy amennyiben ez vicc akarna lenni, akkor gyenge lenne.:)
Névtelennel egyet kell értenem, csak nem tapsolok hozzá. Talán annyiban nem, hogy szerintem a birtoklási vágy korlátoz. És korlátozhat jó értelemben, és rossz értelemben is(vagy ami a legvalószínűbb, hogy egyszerre mindkettőben).
De tényleg nem tudom, hogy van-e értelme a szerelemnek birtoklási vágy nélkül?
Elképzelhető-e?
Azt hiszem nem.
Semmilyen.
Mindig szerepet játszik.
Csupán a mértéke és a megjelenési formái között tudunk jelentős különbségeket tenni.
És a túlzott birtoklási vágyat utasítjuk el.
Én így értelmezem.
"a birtoklási vágy meg a szerelem az majdnem csak egy és ugyanaz" ezen eléggé elgondolkodtam. és ha ez így van, az kurva nagy baj szerintem. mert a vágyak arról szólnak hogy ÉN ezt akarom, ÉN azt akarom. az persze nem baj, hogy vannak vágyaink, sőt. de ha a szerelem csak vágy(főleg birtoklási vágy), akkor hol marad az, hogy a másik életét szebbé tenni, hol marad az, hogy a szeretetemmel korlátozni a vágyaimat és nem megfojtani vele a másikat? és még sorolhatnám hogy mi minden hol van!
"csak a tiéd és "
nekem azt hiszem ellentétes a problémám haléval:) bennem a birtoklási vágy közelít a 0-hoz, mert nagyon megijeszt. csak a tiéd? mi van? pont ezt látom rengetegszer, hogy tulajdonként kezelik a másik embert, ami undorító...
"a birtoklási vágyad kielégítetlen üresség lesz benned, szegénység. mentális szegénység." Ez nem igaz. A birtoklási vágy kölcsönös. A birtoklási vágy nem föltétlenül azt jelenti, hogy meg akarom enni a nőmet...
Bazsi... Kurva nagy baj van... :)
pötyi:
Rendben, gyerekkel bármit. Legyen neked igazad! (:D)
Nekem az jutott eszembe, h birtokba adni, h birtokba vehessenek. És birtokba vehess. Ezért a kereskedni szó.
ferci:
Van-e?
A kommented első felével teljesen egyetértek kedves Banán.
De, ami a másik felét illeti, azzal nem. Nos, ha a birtoklási vágy közelít a nullához, akkor a másik fél teljesen joggal érezheti úgy, hogy kakilsz rá, és nincs szükséged rá.
A másiknak mindenképpen éreznie kell, hogy szükséged van rá, különben elhal minden.
A bejegyzés megírásához képest megváltoztattam a véleményem, annyiban, hogy birtoklási vágy van és kell. Csak egy bizonyos egyensúlyi szinten(hogy tényleg ne kezeld tulajdonként, de éreztesd, hogy kell neked).
A probléma ennek a szintnek a belövése.
Értem Ferci, az a baj, hogy kihagytam egy vesszőt, így olvasd:
ha a birtoklási vágyad kielégítetlen,(!) üresség lesz benned, szegénység. mentális szegénység.
sorry!:)
ugyan Bazsi...:) mindannyian voltunk gyerekek. csak egy freud-i idézet volt. ő így gondolja. szerintem semmi baj a gyerekes viccekkel, a pistikés viccekkel, a zsidós, a buzis, a szőke nős, acigányos, stb... viccekkel. bár mintha freud erről is mondott volna valamit:P
pötyi:
Most az én viccem nem sikerült. Nem megy ez nekünk.
Felfogtam elsőre is már! :)
"Nos, ha a birtoklási vágy közelít a nullához, akkor a másik fél teljesen joggal érezheti úgy, hogy kakilsz rá, és nincs szükséged rá.
A másiknak mindenképpen éreznie kell, hogy szükséged van rá, különben elhal minden."
a birtoklási vágy kis mértéke szerintem nem feltétlenül generálja ezt. aztán, mint sokszor, lehet most is tévedek
Eszembe jutott egy részlet az egyik Kowalski számból:
"Elötted a szűz, a hátadon a keze, mégse szűnik meg a vágyad, tied az íze..."
Nekem ezt jelenti a birtoklási vágy. Ha érzem hogy az enyém az íze, az illata, a lelke... És én is az övé vagyok. Lehet, hogy ez korlátoz és én is korlátozom őt, de ez akkor is valami olyasmit ad, amitől több leszel, amitől kiegészülsz. Legalábbis jó lenne ha ezt jelentené...
De én még reménykedem.
Megjegyzés küldése