Talán ez egy gáz bejegyzés lesz, de megengedhetjük magunknak, hogy a blog néha teljesen öncélú legyen. Persze... Szóval ezt a bejegyzést senki se mentális faszverésnek tekintse(jóval inkább segélykiáltás, amely hol konkrét személyhez, hol bele a nagy büdös semmibe), de régóta tervezek egy ilyen bejegyzést is.
Nos, elmesélem a mai estém:
VEN ülésre indultam a Gesztibe, hívtak segíteni, pár ismerős, de egy nagy társaságban vannak, akiket nem ismerek. Nem szerettem volna egyedül menni, és megkértem dicsődárdás Csabit, kedves szobatársam, hogy tartson velem.
Ő megkérdezte: Jobb lenne neked, ha én is mennék?
A válaszom ez volt: Hát, nem is tudom...(végülis férfiak vagyunk, és mindenhová bátran egyedül is), de... igen Csaba, határozottan(nehogy már megfojtson a magány, néha kell egy kis segítség...)!
Ám, ki tudja hogy, de a Gesztenyés sörkertben barátokba és ismerősökbe botlottam. A VEN-ülés elnapolva, beszélgessünk, csocsózzunk. Elmesélhetném az estét, de azt mondom mostantól, amit a lényegnek szánok, ahová ki szeretnék lyukadni:
Megjött Mandula, régi ismerős, és mellékesen megjegyezte: az egyik barátnőm jó pasinak talált(nem ezekkel a szavakkal, már nem emlékszem pontosan mikkel, de ez volt a lényeg)...
Hurrá - gondoltam magamban.
A mostanában állandósuló rossz hangulatomat azért nem tudta megtörni, és akkor még finoman fogalmaztam.
Kb. két óra múlva Szilvivel beszélgetve ő is elejtett egy mondatot: A szobatársam múltkor, amikor találkoztunk veled a folyosón megkérdezte, hogy ki volt ez a jó pasi.
Ismét hurrá... Milyen jó is nekem.
Hazafelé egyedül, már a koli folyosóján találkoztam egy szaktársammal, aki egy barátnőjével volt. Én udvarias fiú vagyok, így köszöntem. Ők visszaköszöntek. Ahogy távolodtak el, hallom az ismeretlen lány kérdését: Ki volt ez a jó pasi?...
Megahurrá.
Tudjátok mennyit ér ez az egész?
Egy hintaló fülecskéjét...
kb.
Nem érdekel, ettől nekem nem lesz jobb.
Bár, bevallom az egóm néha feldobja.
Egyáltalán nem lesz jobb attól, ha bárki is vonzónak tart(korra, hajszínre, szakpárra, súlyra, nemre, énektudásra, szexuális kiéhezettre való tekintet nélkül).
Nem fogok nyavajogni.
De ez nekem nem számít semmit.
Utálom Tisza Katát, most mégis idézni fogok tőle(mert olvastam, hogy jól leszólhassam): Ha fejben nem mozgat meg, akkor nem érdekel.
Elvesztettem a fonalat az egész bejegyzésben.
Biztos unalmas is voltam.
Esetenként szánalmas, vagy undorító.
Vállalom.
De most fogat mosok.
És talán olvasok valamit, vagy filmet nézek.
Holnap reggel órám van.
Most még nem tudok emigrálni a világból, de keresem a biztos módszert.
Addig is megtalálhattok itt, a gép előtt.
Nos, elmesélem a mai estém:
VEN ülésre indultam a Gesztibe, hívtak segíteni, pár ismerős, de egy nagy társaságban vannak, akiket nem ismerek. Nem szerettem volna egyedül menni, és megkértem dicsődárdás Csabit, kedves szobatársam, hogy tartson velem.
Ő megkérdezte: Jobb lenne neked, ha én is mennék?
A válaszom ez volt: Hát, nem is tudom...(végülis férfiak vagyunk, és mindenhová bátran egyedül is), de... igen Csaba, határozottan(nehogy már megfojtson a magány, néha kell egy kis segítség...)!
Ám, ki tudja hogy, de a Gesztenyés sörkertben barátokba és ismerősökbe botlottam. A VEN-ülés elnapolva, beszélgessünk, csocsózzunk. Elmesélhetném az estét, de azt mondom mostantól, amit a lényegnek szánok, ahová ki szeretnék lyukadni:
Megjött Mandula, régi ismerős, és mellékesen megjegyezte: az egyik barátnőm jó pasinak talált(nem ezekkel a szavakkal, már nem emlékszem pontosan mikkel, de ez volt a lényeg)...
Hurrá - gondoltam magamban.
A mostanában állandósuló rossz hangulatomat azért nem tudta megtörni, és akkor még finoman fogalmaztam.
Kb. két óra múlva Szilvivel beszélgetve ő is elejtett egy mondatot: A szobatársam múltkor, amikor találkoztunk veled a folyosón megkérdezte, hogy ki volt ez a jó pasi.
Ismét hurrá... Milyen jó is nekem.
Hazafelé egyedül, már a koli folyosóján találkoztam egy szaktársammal, aki egy barátnőjével volt. Én udvarias fiú vagyok, így köszöntem. Ők visszaköszöntek. Ahogy távolodtak el, hallom az ismeretlen lány kérdését: Ki volt ez a jó pasi?...
Megahurrá.
Tudjátok mennyit ér ez az egész?
Egy hintaló fülecskéjét...
kb.
Nem érdekel, ettől nekem nem lesz jobb.
Bár, bevallom az egóm néha feldobja.
Egyáltalán nem lesz jobb attól, ha bárki is vonzónak tart(korra, hajszínre, szakpárra, súlyra, nemre, énektudásra, szexuális kiéhezettre való tekintet nélkül).
Nem fogok nyavajogni.
De ez nekem nem számít semmit.
Utálom Tisza Katát, most mégis idézni fogok tőle(mert olvastam, hogy jól leszólhassam): Ha fejben nem mozgat meg, akkor nem érdekel.
Elvesztettem a fonalat az egész bejegyzésben.
Biztos unalmas is voltam.
Esetenként szánalmas, vagy undorító.
Vállalom.
De most fogat mosok.
És talán olvasok valamit, vagy filmet nézek.
Holnap reggel órám van.
Most még nem tudok emigrálni a világból, de keresem a biztos módszert.
Addig is megtalálhattok itt, a gép előtt.
16 megjegyzés:
nekem kilátszottak a fogaim. nem volt unalmas, sem undorító. és érdekes, de emlékszem rá, h.mondtam ezt. de h miért?...
Ha sikerült emigrálni, akkor írjál onnan levelet, hogy érdemes-e. VAn-e hideg, éhség, félelem, háború, szomorúság, magány...
Eper
Puncs
Háború
CSokoládé
Így fogunk élni, addíg ezt a pár évet még ki kell bírni valahogy...
Julcsi
nah legalább tudok valamit rólad, h hogy telnek a napjaid...
Felhívás az összes veszprémi nőneműnek!!!: nem piszkáljátok már a Ferit ilyenekkel, tartsátok meg, míg velem találkoztok, és mondjátok rám!!! :D
magányos hintalógaloppfülecskét, pontosabban.
julcsi, oda nem szívesen mennék ahol nincs félelem, szomorúság, magány, de hát ezt tudhatod a szép új világból;)
a pár évet meg nem kell kibírni! semmit sem kell kibírni!
igen Pötyi! írjál levelet mert én is emigrálok(akarok) különbenmás. de ha elöbb elmennék én írok neked!
Ugyan kedves Szilvi, dehogy látszottak ki a fogaid. És jó volt józannak lenni köztetek, aranyosak voltatok:)
Leventének és Julcsinak majd küldök levelet a semmiből!
Ezt az Örkény novellát párszor szavaltam.:) Mácsai nagyon jól tudja mondani. Ez a második kedvenc Örkény-novellám majd egyszer elmondom mi az első.
ok, máskor hintalógaloppfülecskét mondok:)
azért én kipróbálnám, milyen érzés. :)
de biztos nagyon szar :)
nem szar...
félreértetek.
nem szar.
csak nem számít semmit.
semmit.
kevés aki számít.
nagyon kevés.
de addig jó, amíg van aki számít:)
Nagyon sokan szeretnének olyan kisugárzást, amilyen neked van. Tökmindegy milyen értelemben!
És te panaszkodsz. Te panaszkodsz, és pont emiatt panaszkodsz.
Ezt a bejegyzést csak félreérteni lehet. Itt-ott még szembe is köpsz. Azokkal mi van, akik csak szeretnének... akiknek ez rengeteget jelentene? Ők?
És akik azt gondolják, h ez csak villogás egy álszerény gúnyában?
Említsek még olvasatot?
Nem akarok. Én személy szerint sosem fogom megérteni, hogy mi mondanivalója volt leírni, hogy neked semmit (semmit) (SEMMIT) nem ér egy lány dicsérete.
(aha, akkor ma ilyen kritikus vagyok?:D)
Áruld el.
Jah, az én egyik barátnőm is részletekbemenően dicsért. Ezt csak azért... mert nem is tudom miért.
j77, téged is, valaki más. (Hazudok, de te örülnél legalább?)
De nem akarok "ilyennek" tűnni, én sokkal gyengébb vagyok. Nekem jól esne. Mindig szörnyen jól esik. Ez már az én sekélyességem.
;)
Kedves Bazsi, ne legyen mentségem, de részegen írtam ezt.
Tudom, hogy minek tűnik ez a bejegyzés. Érzem.
És panaszkodom, igen.
Ez talán tényleg szánalmas.
De, senkit sem akarok vele megbántani. Tényleg senkit!
Csak néha elfáradok.
És utálok másoknak megfeleni(mindenki utál nem?)
Teljesen felesleges volt ez a bejegyzés. De akkor ezt így gondoltam(most is).
Csupán közlöm, hogy nekem ez nem jó. Lehet, hogy másnak kurva jó. Nekem nem az.
Ezt biztosan én okozom magamnak, nem kéne minden ismeretlennel jópofiznom, hanem egyenesen a szemébe mondani, hogy szarok rád. Talán erre vágyom. De gyáva vagyok.
Talán nem gondoltam meg 2x mielőtt belefogtam volna ebbe a bejegyzésbe. De én akkor is így gondolom. Leszarom, hogy ki mit gondol rólam, amikor tudom, hogy kiknek, kinek érdekel a véleménye.
Ez szánalmas...
Tényleg bocs, ha bárkit megbántottam.
Ígérem nem írok többet ilyet.
Ez túl személyes volt(te ismered az egész hátterét a dolgoknak Bazsi, a legtöbben nem, ezért is hiba volt).
Belátom, hogy hiba volt.
De tényleg nem akartam senkit bántani.
Egyáltalán nem sekélyesség, nekem is jólesik ám. Csak lényegtelennek tartom, amikor mégis magányos vagyok.
"j77, téged is, valaki más. (Hazudok, de te örülnél legalább?)"
:D dehogy hazudsz, csak azt hiszed;) attól függ, hogy ki mondja, hogy milyen hangulatom van, hogy mennyire vagyok részeg stb. ;)
pötyi:
Majdnem olyan hosszú a kommented, mint a bejegyzés, akkor lehet h volt értelme írnom. Egyébiránt messze értékesebbnek is tartom, mint a bejegyzésed, biztos h volt értelme írnom. :)
Ebből látszik, h mennyire különbözünk (ami persze így a legjobb). Én sztem kedvesnek és udvariasnak lenni jó dolog. És visszakapni kedvességet és udvariasságot, visszakapni egy mosolyt, egészen felemelő érzés.
Persze sejtem én, h neked sokkal többet kell jópofiznod kényszeredetten, amikor semmi kedved hozzá. És van már amikor elég. Közben mégiscsak megértelek valahol.
De azért próbálj máshogy feltöltődni, ha ilyen van. (Fura ez a feltöltődni, mert pont h megtelsz.. de valahogy összefonódik ez az ürességgel.)
Az utolsó mondatod. Azt egy picit kiegészítve, egy félmondattal, egy félszóval, abból lehetett volna bejegyzés!
(Még egy kérdés:
érdekel a véleményem, vagy ez a szokásos, udvarias, mosolygó válasz volt?
Én ne szarozz nekem, ha nem. És nem akarsz gyáva lenni:))
j77:
Biztosan, de nem nekem. Aztán mondjuk ki tudja. :)
hát kedves Bazsi, annak az egész bejegyzésnek az a fél mondat az okozója, így is érdemes rá tekinteni.
érzem én, hogy elvetettem a súlykot, de akkor sem akartam senkinek rosszat vele. ezt hidd el.
de belátom, igazad van.
tapintatlan dolog volt.
ó igen, örültem a kommentednek!
(most nem szarozok, nem hazudok)
:)
benne vagyok a blogodban régi ismerős jupp. rohadt nehéz bemásolni azt az értelmetlen szót (google:karakterjelek) szóellenőrzésnél. jáj.
Megjegyzés küldése