2007. december 23., vasárnap

Kedvenc versek XI.

József Attila: Betlehemi királyok


Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
Lángos csillag állt felettünk,
gyalog jöttünk, mert siettünk,
kis juhocska mondta - biztos
itt lakik a Jézus Krisztus.
Menyhárt király a nevem.
Segíts, édes Istenem!

Istenfia, jónapot, jónapot!
Nem vagyunk mi vén papok.
Úgy hallottuk, megszülettél,
szegények királya lettél.
Benéztünk hát kicsit hozzád,
Üdvösségünk, égi ország!
Gáspár volnék, afféle
földi király személye.

Adjonisten, Megváltó, Megváltó!
Jöttünk meleg országból.
Főtt kolbászunk mind elfogyott,
fényes csizmánk is megrogyott,
hoztunk aranyat hat marékkal,
tömjént egész vasfazékkal.
Én vagyok a Boldizsár,
aki szerecseny király.

Irul-pirul Mária, Mária,
boldogságos kis mama.
Hulló könnye záporán át
alig látja Jézuskáját.
A sok pásztor mind muzsikál.
Meg is kéne szoptatni már.
Kedves három királyok,
jóéjszakát kívánok!

6 megjegyzés:

Szulamit írta...

Még egyszer régen oviban ezt adtuk elő karácsonykor. Én voltam Mária. :p

Pötyi írta...

én egy betlehemes játékban még általánosban fenyőfa voltam...
fenyőfa.
betlehemben.
odanemillő látvány.:)

supercazzola írta...

én is voltam valamelyik karácsonyi műsorunkban fenyőfa. a gáz az, hogy 2 fa megbetegedett, így én is ki lettem vágva :((( az egyik gyerekkori tragédia a sok közül, mely mély, s soha ki nem írtható frusztrációt okozhatott volna bennem. de ez sem okozott. asszem:)

Pötyi írta...

igen...
egy karácsonyi műsorban kivágott fenyőfának lenni...
ez engem is megviselt volna:)
bár a sivatagi fenyő sorsa sem csupa móka és kacagás:)

supercazzola írta...

nehéz a (fenyőfa)élet (is)...

J ügynök írta...

Én is szerepeltem betlehemes játékban, két egymást követő karácsonykor az éjféli mise előtt. alsóban 3., és 4. osztály. Egyszer király voltam, egyszer meg pásztor. (pásztorként tesómmal végigröhögtük a bevonulást...ill. megpukkadtunk)

ti. a vers: Latinovits előadásában zseniális!!