A világ hihetetlen, az idő múlása pedig bekaphatja a faszom. Elmúltam 22, lassan a 2008. évbe érünk (ami jó, mert legalább lesz olimpia, és ez egy hónapig teljesen leköti a figyelmem). Az egyetemi BA képzésen elértem félútig, úgy érzem teljesen érdemtelenül. Mondhatni jó tanuló vagyok, de voltam egykor az osztály szégyene is (az megérdemelten, nem úgy mint most), és a kettő közti különbség nem is annyira éles. Szoktam tökrészeg lenni, azonban mostanában egyre ritkábban. Bár, ha részeg vagyok akkor utána egy univerzumnyi magány szakad rám, és ez úgy már nem éri meg. Vagy két hónapja nem szeretkeztem, de lassan már nem is hiányzik az egész. Na jó azért kicsit hiányzik, mert a maszturbáció után szintén univerzumnyi magány szakad rám.
Most egy hétig nem fogom látni Veszprémet. Mivel már igazán ott érzem magam otthon, ez szar. Viszont itthon le tudok sétálni a Balatonhoz. Ami dögunalmas. Bár, számomra a Kossuth utcai vásári forgatag sem izgalmasabb.
Anyu bejglit süt a konyhában, az unokatesóim a nappaliban rendetlenkednek. Este átjön a Dani és nézünk egy filmet. Közben meg művelődéstörit tanulok a szobámban. Amikor elmegy a Dani, és Anyuék is lefekszenek, akkor én egyedül maradok hajnal háromkor a szobámban, és kicsit szar. Nem tudom hova tenni a helyzetet.
De így megy ez.
Most egy hétig nem fogom látni Veszprémet. Mivel már igazán ott érzem magam otthon, ez szar. Viszont itthon le tudok sétálni a Balatonhoz. Ami dögunalmas. Bár, számomra a Kossuth utcai vásári forgatag sem izgalmasabb.
Anyu bejglit süt a konyhában, az unokatesóim a nappaliban rendetlenkednek. Este átjön a Dani és nézünk egy filmet. Közben meg művelődéstörit tanulok a szobámban. Amikor elmegy a Dani, és Anyuék is lefekszenek, akkor én egyedül maradok hajnal háromkor a szobámban, és kicsit szar. Nem tudom hova tenni a helyzetet.
De így megy ez.
10 megjegyzés:
érdemtelenül? nálad milliószor érdemtelenebbül van itt jópár ember...
30-án jössz? akkor mi lesz itt?
jó filmezést, meg művtöri tanulást-sztem az jó:)-, hajnali háromkor egyedül a szobádban meg próbáld meg felfedezni azt, hogy mi a jó benne:) sztem az...általában...
idő meg nincs is.
Nem látok olyan problémát, amit ne lehetne megoldani...csak pozitívan!Ha nem vennéd észre a barátok itt vannak körülötted:)
nem is rossz megoldás szerintem... Föl kell szedni valakit. Egyszerű, (odamész azzal, hogy "teccő")kifizetődő (mély alvás 3-kor, szex után), és az univerzumnyi magány bár nem múlik el, de megkérdezheted, hogy "te is érzed?" és jön a válasz, hogy "én is"...
...azt hiszem értem mire gondoltál...hidd el hogy más is van ezzel így nem csak te...de tudod az még s jobb hogy egyedül vagy( tudván hogy senki nem szeret), mint azzal feküdni és kelni fel, hogy a világban ott van egy ember aki szeret, akinek egy párnapja még kellettél, de ma már nem...megszerezni valakit nem a leg nehezebb dolog, meg is kell tartani őt, na ez a hatalmas feladat...de tudod én azt mondodm hogy szemelj ki valakit aki tetszik, aki olyan, hogy ha elmegy melletted, pár percig leköti a figyelmed...légy határozott és ne aggodj mert elszalasztod a lehetőségeket... ami persze mindig van csak nem mindegy miyen lesz az...mert eljön a pillanat majd, hogy lehetőséged lesz de nem akarod már....az idő múlik...gyorsan...de amíg ezen gondolkoztál...addig mulasztottál...élményeket...tetteket...egy pillantást...egy érzést...egy illatot...
Univerzumnyi magány... igen ezt én is sokszor érzem...
Ahogy észrevettem mindig azok a legboldogtalanabbak, legszomorúbbak és a legmagányosabbak, akiket a legtöbb ember szeret/kedvel. Ez azért lehet mert vissza akarják adni ezt a kedves közeledést, ezt a szeretetet mindenkinek, csakhogy így felmorzsolódnak. Lehet, hogy csak a legkedvesebbekre kéne energiát fordítani?!
Mindenesetre lubickolj abban a tudatban hogy aki ismer az szeret és szerintem bármikor segít vagy meghallgat hogyha látja hogy igényed van rá. Csak tudasd.
És bizony, bizony: csak pozitívan!!!!
A pozitív emberektől félek. Félünk attól, amit nem értünk. :)
azt mondom: "egyedül lenni kell..hogy igazi nagyot üssön a szív ha majd valaki majd átölel..."
leht, hogy milliószor érdemtelenebbül van itt sok ember, de néha még a minimumot sem hozom ki magamból.
mi lesz 30-án?
de az idő illúziója nekem elég...
igen kedves Ferci, a magányt így szokás orvosolni:)
de nem fogom senkinek sem azt mondani, h teccő, ha valójában nem teccő.
annyira nem hiányzik a szex:S
Kedves Névtelennel egyet is értek:)
mint egy szentimentális kölyökmókus...
Jajj de komolyan magányos itt mindenki. Vagy...: magányos komolyan. Vagy...
najó, biztos érted.
:)
született panaszkodók vagyunk kedves Balázs...
Megjegyzés küldése