eltávozom

úgy 5-6 napra, el, távol a civilizációtól, az internettől, a házunk alatti reggeli 7 órától tartó építkezésektől, a benzingőztől, a lakótelepi hülyegyerekektől, el tőletek, el a szobenövényeimtől, a halálra váró bogaraimtól, az egyetemtől, a gesztitől, és jó bort fogok inni, és lesz balaton, meg még több szánsájn, és a telefonomat is kikapcsolom, hogy úgy érezzem, hogy, "na végre, most aztán senki nem tud majd baszogatni!", ami igaz is, csakhogy engem amúgy sem baszogat soha senki telefonon, úgyhogy akár bekapcsolva is hagyhatnám, de nem, itt az érzés a lényeg, és majd sokat gondolok a semmire, meg nézem a kék eget, Vonnegutot olvasok és Jancsó meg retardált Caprio-filmeket nézek, újra ki fog derülni, hogy számítógép nélkül is lehet élni, illetve, az az igazság, hogy csak számítógép nélkül lehet élni, készülök egy kicsit az utolsó tetű vizsgámra, epekedve várom a következő német meccset, és még jobban nem fogok borotválkozni, növesztek a hajamon egy kicsit, és elmélkedem az abszolút szó jelentésén(ugyanis nincs neki), meg még ki tudja mi minden vár rám...