Az örök országútjain
kenguru labdákkal
pattogunk
a csillagváros felé,
éjszakánként látjuk
a neonfényeket,
szentjánosbogarak
húznak el a fejünk felett,
hogy egyesülhessenek
a fénnyel.
Így vágyunk mi
a csillagvárosra.
Néha megállunk az útszélen,
és átgázolva
a liliomos réten
elérünk egy
kristálytükör-tóhoz,
elkergetjük a pelikánokat,
a kristály fölé hajolunk,
belepillantunk
és ott
beleszeretünk egymás tükörképébe,
mert a másik
tükörképének a szemében
csillog a saját szemünk.
De jön a vihar,
hullámok fodrosodnak,
és kamionok dübörögnek
az országúton.
És mi tovasietünk
a csillagvárosba.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
7 megjegyzés:
Ne mászkáljon Bajkon Úr, maradjon egy helyben!
Mit jelent neked a csillagváros?
az életem értelmét, de jelenheti a halált.
a 2 nem is zárja ki annyra egymást.
neked mit jelentett, amikor olvastad?
Az aranyos szeglet!
Az otthont!
A mindent!
A semmit!
Az álmaimat!!!
:)
Talán mind ugyanaz, vagy mégsem. Nem tudom, lehet, hogy még nem tisztult le és csak egy érzés és még nem tudom megfogalmazni.
Talán holnap!
:)
Most nem tudom eldönteni, hogy tényleg mosolyogsz-e vagy csak nem tudtál mást írni!
mint egy kis aranyos mese!
:)
Megjegyzés küldése