tenyészcsődör

Huh, hát szóval izé... Van egy jelszó, amit mindig, mindenhol használok. De a blogban nem engedte alkalmazni, merthogy könnyű feltörni. Én leszarom. De őket érdekli, legyek biztonságban. Az élet tele van veszélyekkel. Megpróbálom tartani magam, de akkor sem vagyok bátrabb mint az oroszlán. Úgyhogy csak azért, hogy írhassak nektek, most beírtam ezt a hosszú jelszót. Nagyon kemény.
Újra tizenévesnek érzem magam.
Arra ébredek, hogy egyedül vagyok a szobában a szétdobált(néha a csillárig) ruhák között. Hogy felnyithassam a gép tetejét, ahhoz két zoknit kellett elpakolnom, mert átmenetileg itt tároltam őket.
Szóval szétdobált ruhák. No igen, ilyenkor mindig kaján vigyor a kelés. Hogy mi a fasz történt...? Őrület...("hogy ne légy egyedül csinálj gyermeket, hogy legyen egyedül, mint aféle kisgyerek").
De szép ez a délelőtt, és ma rektori szünet van, és nem kell kedves hallgatótársaimmal leveleznem. Opportunista seggfej vagyok(egyébként leszarom, hogy újraválasztanának-e, ha nem teszik nem dőlök a kardomba, de - ezt jegyzőkönyven kívül - kezdem érteni és megszokni, egyébként biztos lenne nálam jobb, ezt véletlenül sem vitatom, de én próbálok vigyorogva hülyénk lenni, ez nehéz). (Néha erőlködöm is)
Délután pingpong és este mozi. Remélem ma sem fogok még meghalni.
A többit most leszarom.
Csilingelt a mikró, anyukám sárgaborsófőzelékét fogom enni.
A mókás főzelékbe bekerült(ez számomra is meglepő volt) egy szem zöldborsó is...
És nézek egy Jóbarátokat(bár már csömörlöm), hogy teljes legyen a másnaposság élménye. Mert - ahogy kedves Banán is mondaná - másnaposnak lenni a legjobb dolog a világon.
Hogy mi legyen a tanulság?
Danika msn személyes üzenete(mert néha fellépek rejtve, erkölcstelen tudom):
<Írjon be személyes üzenetet a bábolnai tenyészcsődör!>