2008. február 8., péntek

néha

azért legszívesebben visszamennék az időben, és jól pofánvágnám, vagy lehánynám magam. vagy mindkettő. de szerencsére egyiket sem tehetem. nem találnám túl jó ötletnek, ha újrajátszhatnám a múltam bizonyos részeit, még akkor sem ha...szóval egyáltalán nem. na jó, csak egy-két apró részletet. hármat, négyet, ötöt...tényleg tökéletesebbé tenném. ami egyenlő lenne azzal, hogy unalmasabbá. mert ha visszagondolnék, nem tudnék nevetni, sírni(stb.) magamon. ha mindig minden sikerülne, akkor nem is lenne miről beszélni.

"Sok minden szól a kudarc mellett. Érdekesebb mint a siker." - Max Beerbohm

úgyhogy innen is kívánok mindenkinek sok sikertelenséget az életben, csak jól használjátok fel!

4 megjegyzés:

lev írta...

ha tényleg ez a cél, azt hiszem a legjobb úton haladok felé. kösz!

_renton írta...

Hidd el, hogy mi igyekszünk!

Pötyi írta...

tudom, hogy ez olyan lesz, mint egy levitézlett amerikai szenátor választási kampányszövege, de:
a múlt hibái segítenek elkerülni a jövő hibáit, ha az ember tanul belőlük(kérdés, hogy tanul-e belőlük)
Én mindig megpróbálok.
Amúgy meg talán csak pillanatokat lehet sajnálni, de talán nincs olyan, amit ne lehetne helyrehozni.:)
hiszen a "mi lett volna, ha" nem csak sportban értelmetlen.

(tetszett ez a bejegyzés, kedves Banán)

supercazzola írta...

nem cél, csak egy lehetőség a végtelen közül:)