Hajnalban arra ébredtem, hogy kifolyt a nyálam a párnára, megfordultam, megfordítottam a párnát és aludtam tovább, mintha mi sem történt volna.
Reggel anyukám sonkát reggelizett és fénylett az arca a zsírtól, odahajoltam neki puszit adni. Ő gyorsan megtörölte az arcát, hogy ne hagyjon nyomot rajtam.
Elsuhant a busz a kiirtott erdőszélen, a kivágott csonkok közt őzgidák szaladgáltak.
Zamárdiban egy fiatal fiú integetett az apukájának a buszról, aki kikísérte őt a megállóba, az apukája kék overálban volt, a fiú szürke pulcsiban.
A siófoki buszvégállomáson a takarítónők megbámulták az idegeneket.
Ugyanott egy hajléktalan férfi letámasztotta a biciklijét, miközben megemelte egy zöld konténer tetejét.
Megpillantva a Veszprém, Egyetemi város táblát éppen Totótól az Africa című dalt hallgattam, és húztam egyet a számon (valószínűleg mosoly volt, de már sohasem tudjuk meg a választ).
Beléptem a koliszobába. Csabi éppen teát főzött, érkezésem örömére és a reggeli mellé gyorsan megnéztünk egy Jóbarátok epizódot, azt amelyikben Joey retiküllel mászkál mindenhová.
2008. január 5., szombat
Reggel ma, nekem 8
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Jó ez a sok élmény.
Jó lehet úgy megérkezni a koliba, mintha hazamennél. Sokkal könnyebb.
Nekem hazajönni sem nagy öröm és az albérlet is rossz.
Nagyon tudlak ám irigyelni.
A vicc hogy ma én is pont azt a rész néztem a Jóbarátokból.:)
:)
jó az a rész.
hát, azért még nem úgy jövök, mintha hazajönnék,
de határozottabban jobb itt.
és jó az az albi;)
van memóriád...jó neked, jelenleg bajban vagyok, az egyik könyvtári könyvem gőzöm nincs hova tűnt:D :s de: egyéni sérelmeink nem számítanak, vagy mi. joey meg a legnagyobb arc:)
ne aggódj, meglesz az.:)
de ha nem, akkor...
ahogy egy kedvenc filmemben mondta az idős bácsi: "ha lenne a földön könyvtárrendőrség, meggyűlne vele a bajom, de nem, nem vagyok rossz ember...";)
olyankor én is mindig megfordítom a párnát
én anyunak csak akkor adok puszit, ha zsíros a arcja....
Megjegyzés küldése