2008. január 7., hétfő

Kedvenc versek XVIII.


John Masefield: Epilógus


Láttam szép rózsát, amely a sziklán kelt,
csúf embert, kinek szíve végtelen,
s gebét, amely a versenyen kupát nyert.
Tehát reménykedem.

6 megjegyzés:

kÀ0s2 kapitàny írta...

Pötyim búlyék...

Nicole írta...

Remélem nem hiába.

Pötyi írta...

neked is bujjék, kedves Dinó!
Hallottam, hogy te voltál a támaszom szilveszter éjjel. Sajna nem emlékszem semmire, de köszönöm szépen!:)
majd személyesen is megköszönöm!:)

reméljük mindannyian!:)

dóri írta...

Hát igen... Bele kell törődni.:)

_renton írta...

kurvajó!

vellras írta...

ha megengeditek, akkor én is, bár félek ettől!